Jogszabályi háttér

Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei

A magyar szabvány 2009. január 1-én jelent meg az MSZ EN 1677-2:2001+A1 európai szabvány magyar nyelvű fordításaként. A szabvány magyar nyelven történő kiadását az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával az Európai Unió támogatta, az ÁROP-1.1.3-2008-0002 kiemelt projekt keretében.

A szabvány két részből áll:

1.rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek

2.rész: Termékbiztonsági címkék tervezési alapelvei

Előkészület alatt áll a következő része:

                   3.rész: Biztonsági jeleken használt grafikai jelképek tervezési kritériumai

A biztonsági információt közlő rendszer szabványosításánál figyelembe kell venni, hogy a megértést úgy érje el, hogy a lehető legkevesebb szót használja fel. Egy általános biztonsági kommunikációs módszer bevezetése szükségszerű a biztonsági információk közlésére. A szabványosítás azért is elengedhetetlen, mert hiányában zavar és baleseti események léphetnek fel.

A szabvány megrendelhető a Magyar Szabványügyi Testület weboldaláról: www.mszt.hu

4.16.4. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), továbbá az irodaházakban és a középületekben, valamint az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, továbbá ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági világítást és a vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirány jelzőrendszert kell létesíteni, vagy – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más megoldást alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági jelekkel jelöli meg (gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak stb. sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése).

4.16.23. Az épületek tömegforgalmú célú helyiségeiben és azok kiürítési útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni (az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezésekre vonatkozó általános előírások szerint) Magas épületek, valamint zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítésű útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról (4.16.17., valamint 4.16.22. pont) is ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket a biztonsági világításra vonatkozó követelményeknek megfelelő módon tudja biztosítani vagy kiegészíteni, ilyen lehet a területen elhelyezkedő különféle tárgyak világító módon történő megjelölése által (utánvilágító fal- vagy padló jelölő csík, vagy festék alkalmazásával). Az épület kiürítési útvonalain a vonatkozó szabványban foglalt követelményeknek megfelelő menekülési útirány jelzőrendszert kell a biztonsági világítás mellett létesíteni.

5.4. Falitűzcsapok kialakítása

 

23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet

a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket

a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak;

b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény).

(2) A rendeletet nem kell alkalmazni

a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;

b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;

c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;

d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és

e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. építmény üzemeltetője: az építményt jogszabály vagy szerződés alapján működtető természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó;

2. zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény;

3. rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;

4. alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

1. Zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok

3. § (1) Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható.

(2) Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható.

(3) Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap.

(4) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vesz

a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete,

b) a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében az általános építésügyi hatóság, a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki,

c) a környezetvédelemmel, a hulladékkezeléssel, valamint a zaj- és rezgésvédelemmel összefüggő szakkérdésekben első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

d) a jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a tűzvédelmi hatóság,

e) a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésekben a rendőrség.

(5) Amennyiben az engedély és a működési engedély iránti kérelmet a kérelmező egyszerre nyújtja be, a szakhatóságok az ellenőrzést mind az engedély, mind a működési engedély feltételei vonatkozásában egyszerre folytatják le.

(6) A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására.

4. § (1) Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be.

(2) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét.

5. § (1) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja

a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,

b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,

d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,

e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,

f) a biztonsági tervet,

g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,

h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.

(2) Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot.

(3) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(4) A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

6. § (1) A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt az 1. melléklet szerinti nyilvántartásba veszi, és a 2. melléklet szerinti igazolást állít ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(2) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli

a) a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével.

7. § (1) Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

(2) A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki.

(3) Amennyiben a módosítás olyan jellegű, hogy az valamely szakhatóság jogkörét érinti, arról a jegyző az érintett szakhatóságot értesíti. Amennyiben a szakhatóság nyilatkozata alapján szükséges, a jegyző új engedélyezési eljárást folytat le.

(4) A tevékenység megszüntetését a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból.

(5) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a 3. § (4) bekezdésében és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságokkal.

2. A biztonsági terv

8. § A biztonsági terv tartalmazza:

a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;

b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;

c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;

d) a biztonsági személyzet létszámát;

e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint

f) szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését.

3. Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége

9. § (1) A zenés, táncos rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért.

(2) A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.

(3) A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.

4. A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok

10. § (1) Zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetője, vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet.

(2) A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.

(3) Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie.

(4) A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.

11. § A rendezvény szervezője

a) amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához,

b) a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz)

kötheti.

5. Az ellenőrzésre vonatkozó közös szabályok

12. § (1) Zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult:

a) a jegyző;

b) valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság;

c) bármely hatóság, amelyet más jogszabály az ellenőrzésre feljogosít.

(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóságok (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzési tevékenységét a jegyző hangolja össze.

6. A rendszeres rendezvények helyszínének általános ellenőrzése

13. § (1) A hatóság – az építésügyi hatóság kivételével – egy éven belül legalább egyszer köteles a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt.

(2) Ha a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja.

(3) A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

b) a rendezvény szervezője a (2) bekezdés szerinti határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak.

(4) A jegyző a (2)-(3) bekezdés alapján hozott határozatát közli a hatóságokkal.

7. A rendezvények időpontjában történő ellenőrzés

14. § (1) Az alkalmi rendezvényt a hatóság szükség szerint ellenőrzi.

(2) A rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül – az építésügyi hatóság, valamint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság kivételével – minden hatóság köteles legalább két ellenőrzést végezni. A hatósági ellenőrzés koordinálását a jegyző végzi. Az ellenőrzés végrehajtása során a hatóság törekszik arra, hogy a zenés, táncos rendezvény résztvevőit a lehető legkisebb mértékben zavarja.

(3) A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel – a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl – az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket;

b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására;

c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez;

d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti.

(4) Az ellenőrzést végző hatóság a (3) bekezdés alapján tett intézkedésekről – a c) pont kivételével – a következő munkanapon tájékoztatja a jegyzőt.

(5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni:

a) a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése;

b) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya;

c) az engedély hiánya;

d) a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár;

e) a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

8. Hatálybalépés

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

16. § Az e rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény a rendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon túl csak e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható.

10. Módosuló jogszabályok

17. § A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:

[A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2)-(4) bekezdésben, a 4. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot jelöli ki, amely]

„g) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatásával, illetve a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelésével járó tűzvédelmi helyzetre kiható változást ellenőrzi,

h) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtiltja, ha

ha) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

hb) a tűzvédelmi helyzetre kiható és a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolását megváltoztató tevékenységet nem engedélyeztették a tűzvédelmi hatósággal, szakhatósággal vagy az engedélyezettől kedvezőtlenül eltérnek,

i) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

j) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés esetében eljáró hatóság.”

18. § (1) A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Tűzvédelmi bírság szabható ki]

„a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az

aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő,

ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket,

ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását,

ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását;

b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő – engedély nélküli – használatáért;”

(2) Az R1. 1. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

[Tűzvédelmi bírság szabható ki]

„k) jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért.”

(3) Az R1. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni:]

„b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor

ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft,

bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft,

bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft;

c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább 200 000 Ft;”

19. § Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete e rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint módosul.

20. § E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján vezetett nyilvántartás

1. a zenés, táncos rendezvény nyilvántartásba vételi száma;

2. a kérelmező neve, székhelye;

3. a kérelmező cégjegyzékszáma vagy vállalkozói nyilvántartási száma vagy bírósági nyilvántartásba vételi száma;

4. a zenés, táncos rendezvény megnevezése;

5. a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezése;

6. a zenés, táncos rendezvény gyakorisága, megtartásának napja, kezdésének és befejezésének időpontja;

7. a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan címe, helyrajzi száma, alapterülete (m2);

8. a rendezvény befogadóképessége;

9. a rendezvénytartás megszűnésének időpontja.

2. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

Igazolás
a rendezvénytartási engedély kiadásáról

A zenés, táncos rendezvények tartásának és biztonságos működésének feltételeiről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján ………………………………………………………… kérelmező részére …………………………. ingatlanon ……. irányítószám, ………………………………….. utca (tér, út) …………… szám alatt a rendezvény megtartását ………………………………… elnevezéssel engedélyeztem.

A kérelmező székhelye: ………………………………………………………….. település neve, …….. irányítószám, …………………… kerület ……………………………….. utca (tér, út) …………… szám.

A kérelmező cégjegyzékszáma/vállalkozói nyilvántartási száma/bírósági nyilvántartásba vételi száma: …………………………………………………………………………………………………………………………………

Kelt: ……………………………, …… év …………… hónap …… nap.

……………………………….
aláírás

3. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete a következő 19. sorral egészül ki:

„19.

Ha az építési tevékenység eredményeként zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény létesül

Az országos tűzvédelmi előírások betartása, a biztonságos kiürítés megvalósítása szakkérdésében

a) elvi építési engedély b) építési engedély c) használatbavételi engedély d) fennmaradási engedély iránti eljárásban

Első fokú eljárásban az első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság

Másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóság”

 

 

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

A Kormány

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 3. és 4. alcím, 5. § (2) bekezdés, 18. § és 20. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 6. § tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában

a II. fejezet, a 7. alcím, a 24. § (1) bekezdés és 1. melléklet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés b) pontjában,

a III. fejezet és a 24. § (2) bekezdés tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. § b) pontjában,

a 17. § tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. § (1) bekezdésében,

a 19. § és a 2. melléklet tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (4) bekezdés b) pontjában,

a 21. és 22. §-a tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában,

a 25. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI

1. Első fokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok

1. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely

a)¹

b)² a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár,

c)³ a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet ellenőrzi,

d)⁴ a Ttv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár,

e) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket,

f)⁵ az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha

fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

fb) a Ttv. 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek,

fc) tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik,

fd)⁶ a ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője nem, vagy nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg,

g) a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja,

h)⁷ lefolytatja a tűzoltó készülékek karbantartása tevékenység tűzvédelmi jogszabályban foglaltak szerinti végzésének helyszíni ellenőrzését,

i)⁸

j)⁹ eljár a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 7. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott hatósági eljárásokban,

k)¹⁰ azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,

l)¹¹

m)¹² eljár az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: OTSZ) meghatározott azon engedélyezési ügyekben, melyeket e rendelet nem utal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi vagy központi szerve hatáskörébe,

n)¹³ a szabadtéri rendezvény megtartását megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat.

(2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely

a)¹⁴

b)¹⁵

c)¹⁶ eljár – a (3) bekezdés i) pontjában meghatározott kivétellel – a Ttv. 12. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

d)¹⁷ a polgári repülőterek, a metró és földalatti vasúti létesítmények, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei tekintetében az (1) bekezdés a)–g) és j)–k) pontjában meghatározott esetekben eljár,

e)¹⁸

f)¹⁹ eljár az alábbi építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben az építmény első végleges használatbavételéig:

fa) magas építmények,

fb) a 20 000 m² összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények,

fc) a 4 000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények,

fd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények,

fe) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek,

ff) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, amennyiben az elhelyezés 14,00 méter felett történik,

g) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.

h)²⁰ eljár – az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel – a Kstv. 7. §-ában meghatározott hatósági és felügyeleti eljárásokban,

i)²¹ a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről,

j)²² a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

k)²³ az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet,

l)²⁴ lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

m)²⁵ a (3) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével eljár a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik.

(2a)²⁶ Amennyiben a Kormány rendeletében a (2) bekezdés m) pontjától eltérően rendelkezik, a kiemelt jelentőségű ügyben a helyszíni szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására a területi szerv is jogosult.

(3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely

a) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, aminek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány,

b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérést engedélyezhet,

c) a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja,

d) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről,

e)²⁷ eljár a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban,

f)²⁸

g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben eljár,

h)²⁹

i)³⁰ eljár a területi szerv, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével és az általuk szervezett tűzvédelmi szakvizsgáztatással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, és dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről,

j)³¹ eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban.

k)³²

l)³³ az építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolására kiadott nyilatkozatokkal összefüggésben:

la) személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartást vezet a kiadott nyilatkozatokról,

lb) ellenőrzi a kiadott nyilatkozatok megfelelőségét.

(4)³⁴

2. Másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok

2. § (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi szervet jelöli ki.

(2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv első fokú tűzvédelmi hatóságként eljárt.

(3)³⁵ Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a másodfokú hatóságként kijelölt szervek járnak el.

3.³⁶

3. §

4.³⁷

4. §

5. Különös szabályok

5. §³⁸ (1)³⁹ A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében, az 1. § (1) bekezdés b)–g) és j)–n) pontja, az 1. § (2) bekezdés f), g), k) és l) pontja, valamint az 1. § (3) bekezdés b)–c) pontja vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a honvédelemért felelős miniszter jár el.

(2)⁴⁰

6. § (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a központi szervet jelöli ki

a)⁴¹ a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenység tekintetében,

b)⁴²

c)⁴³ a területi szerv és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tekintetében a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységgel kapcsolatban.

(2)⁴⁴ A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a területi szervet jelöli ki – az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel – a Ttv. 12. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tevékenységek tekintetében.

6/A. §⁴⁵ Az építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolására kiadott nyilatkozatokról a központi szerv által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tűzvédelmi szakértői nyilatkozat száma,

b) a tűzvédelmi szakértői engedély száma,

c) az építményszerkezet létrehozásának címe,

d) az építményszerkezet megnevezése,

e) az építményszerkezettel szemben tűzvédelmi követelményt megállapító műszaki előírás száma, címe,

f) az építményszerkezettel szemben műszaki előírásban támasztott tűzvédelmi követelmény pontos helye és tartalma,

g) az építményszerkezetet alkotó termékek, anyagok felsorolása az alábbi adatokkal:

ga) név,

gb) típus,

gc) szállító neve,

gd) szállító címe,

ge) teljesítmény igazolásának módja, száma,

h) az építményszerkezet pontos leírása, rétegrendje, a termékek egybeépítésének módja, és

i) az építményszerkezet tűzvédelmi szakértő által meghatározott tűzvédelmi tulajdonságai.

6/B. §⁴⁶ A tűzvédelmi hatósági eljárásokban, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása, ha a tűzvédelmi hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést.

II. FEJEZET

A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG

7. § (1)⁴⁷ A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Kstv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2–9., 13–17., 19–20., 22–26., 31–32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.

(2)⁴⁸ Ha a tűzvédelmi bírsággal sújtható szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni.

(3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.

8. § (1)⁴⁹ A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon – az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetet kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására.

(2)⁵⁰

8/A. §⁵¹ (1)⁵² A Ttv. 43. §-ában meghatározott tűzvédelmi bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell a határozatban megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára befizetni (a továbbiakban: befizetés).

(2) A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét.

9. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

(2)⁵³

(3)⁵⁴ A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló végleges döntést költségvetési okokból a központi szerv költségvetési intézményével is közölni kell.

(4)⁵⁵

9/A–9/B. §⁵⁶

III. FEJEZET⁵⁷

A BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS ALÁRENDELT SZERVEI HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁNAK TAGJAIRA, AZ ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGOK, AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLETEK, A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOK TAGJAIRA VONATKOZÓ CSOPORTOS ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS

10. §⁵⁸ Csoportos élet- és balesetbiztosítás köthető a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendelt szervei hivatásos állományú tagjaira.

11. §⁵⁹ Csoportos élet- és balesetbiztosítást kell kötni

a) az önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes tűzoltó egyesületek, valamint

b) a létesítményi tűzoltóságok

tűzoltásban, műszaki mentésben részt vevő tagjaira.

12. § Az e fejezet alapján megkötött biztosítási szerződésnek ki kell terjednie legalább a tűzeseti beavatkozás, a műszaki mentés és az erre való felkészítés, illetve a készenléti jellegű szolgálat során bekövetkezett balesetre és halálesetre.

13. §⁶⁰ A biztosítási díj forrását a 10. § és 11. § a) pontjában foglaltak esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter biztosítja. A szerződést a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter köti meg.

14. §⁶¹ A létesítményi tűzoltók esetében a biztosítási díj forrását a fenntartó köteles biztosítani. A szerződést a létesítményi tűzoltóság fenntartója köti meg.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6. Hatálybalépés

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–14. §, a 16–22. §, a 24–25. §, az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

7. Átmeneti rendelkezések

16. § A tűzvédelmi bírságot a szabálytalanság észlelésekor hatályos rendelet alapján kell kiszabni. Amennyiben a szabálytalanság észlelésének, illetve a bírság kiszabásának időpontjában különböző szabályozás volt érvényben a tűzvédelmi bírság kiszabására, úgy a szabálytalanságot elkövető számára kedvezőbb jogi szabályozást kell alkalmazni a tűzvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések közül.

17. §⁶² Az elsőfokú tűzvédelmi hatóság az egyes tűzvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 435/2013. (XI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését⁶³ megelőzően hozott, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c)–e) vagy g) pontjára alapozott döntését hivatalból, a MódR. hatálybalépését követő 60 napon belül felülvizsgálja. Ha az elsőfokú tűzvédelmi hatóság a felülvizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet MódR.-rel megállapított 1. §-ában meghatározott körülmények nem állnak fenn, akkor döntését módosítja vagy visszavonja.

8. Módosuló rendelkezések

17. §⁶⁴

18. §⁶⁵ (1) E rendeletnek a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, valamint egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 229/2014. (IX. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor⁶⁶ folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Módr2. hatályba lépését⁶⁷ megelőzően nála indult, első fokú határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásával még le nem zárt ügyeket átteszi a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz.

19. §⁶⁸ (1) E rendeletnek az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 271/2016. (IX. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított rendelkezéseit a Módr3. hatálybalépésekor⁶⁹ folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Módr3. hatálybalépését⁷⁰ megelőzően kiemelt jelentőségű ügyben nála indult, első fokú határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásával még le nem zárt ügyeket átteszi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz, a fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.

20–22. §⁷¹

23. §⁷²

9. Hatályát vesztő rendelkezések

24–25. §⁷³

1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez⁷⁴

	A	B	C
1.	tűzvédelmi szabálytalanság megnevezése	tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft)	tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft)
2.	tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő	10 000	1 000 000
3.	tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges	20 000	3 000 000
4.	tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő	20 000	1 000 000
5.	menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított	20 000	800 000
6.	tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított	30 000	1 000 000
7.	menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal	30 000	1 200 000
8.	tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal	40 000	1 500 000
9.	épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése	20 000	500 000
10.	az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és a biztonsági jelek kivételével)	20 000	500 000
11.	a kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése	30 000	3 000 000
12.	jogszabály vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása	30 000	200 000
13.	ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított	30 000	1 000 000
14.	szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása	30 000	1 000 000
15.	a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása	20 000	2 000 000
16.	a létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve a képzésre vonatkozó előírások megszegése	50 000	2 000 000
17.	tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)	20 000	50 000
18.	tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)	10 000	30 000
19.	a jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér
	a) legfeljebb 100 m2 alapterületű:	50 000	400 000
	b) 101–500 m2 alapterületű:	100 000	1 000 000
	c) 500 m2 feletti alapterületű:	200 000	2 000 000
20.	tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelete, tűzátjelzés hiánya	100 000	1 500 000
21.	jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibái igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben a hiba észlelése óta több mint 8 nap eltelt	50 000	1 000 000
22.	jogszabály vagy hatóság által előírt, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározott érintett műszaki megoldás készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, nyomáspróbájának, a feltárt hibák igazolt javításának hiánya, amennyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá	30 000	1 000 000
23.	jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása	30 000	1 000 000
24.	tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása	50 000	500 000
25.	hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenység, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködés	50 000	500 000
26.	tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzése (természetes személy vagy gazdasági társaság)	50 000	1 000 000
27.	tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése	50 000	1 000 000
28.	a) ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt b) ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott	30 000	1 000 000
29.	ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve – amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett – a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt	30 000	1 500 000
30.	ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt	30 000	1 000 000
31.	ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja	50 000	500 000
32.	ha a jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el	50 000	250 000
33.	ha a jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza	50 000	200 000
34.	ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja az építmény létesítésekor, átalakításakor hatályban lévő jogszabály szerinti tűzterhelési értékeket	30 000	2 000 000
35.	a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya	50 000	1 000 000
36.	a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya	40 000	300 000
37.	ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő-tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el	50 000	200 000
38.	a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé	30 000	1 000 000
39.	ha a tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte	50 000	1 000 000
40.	a tűzoltó-technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése, amennyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá	50 000	1 000 000
41.	ha a jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét	200 000	3 000 000
42.	a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése	20 000	60 000
43.	a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése	20 000	1 000 000
44.	a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodnak	40 000	200 000
45.	jogszabály által előírt hő- és füstelvezető rendszer létesítésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának hiánya, működésének akadályozása	50 000	1 000 000
46.	az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságait igazoló tűzvédelmi szakértői nyilatkozatnak a tűzvédelmi hatósághoz történő megküldésének elmulasztása	30 000	100 000
47.	ha a tűzvédelmi szakértő az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságairól valótlan nyilatkozatot tesz	50 000	1 000 000
48.	irányított égetés végzése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül	50 000	500 000
49.	szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása	20 000	400 000
50.	eltérés a nemzeti szabványok tűzvédelmi előírásaitól és a tűzvédelmi műszaki irányelvek rendelkezéseitől a tűzvédelmi hatóság jóváhagyása nélkül	50 000	1 000 000
51.	eltérés a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott eltérő műszaki megoldástól, kivéve, ha a jogszabályban, nemzeti szabványban vagy tűzvédelmi műszaki irányelvben foglalt műszaki megoldást alkalmazzák	50 000	1 000 000

2. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

A 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 2. sorának felvezető szövege, valamint a) és b) pontja helyébe a következő mezők lépnek:

(Szakvélemény adására feljogosított szervek)

	A szakterület és az ahhoz kapcsolódó szakkérdés (vizsgálat) megjelölése	A szakvélemény adására feljogosított szervezet
2.	„Tűzvédelemmel kapcsolatos szakkérdés	Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Katasztrófavédelmi Igazgatóságok”

6. §

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)

(3)