Munkavédelem, tábla, Robotex kft.

Szigorodott a 1999.évi XLII. törvény

Hír szerkesztve: 2012. 01. 13.

Nem dohányzók védelméről és dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályai

2012.január 1-től az 1999.évi XLII. törvényt módosított formájában kell alkalmazni.

A főbb változások a dohánytermékek fogyasztásának korlátozásában mutatkoznak meg.

Az alábbi intézményekben nem jelölhető ki dohányzóhely (nyílt és zárt légtérben egyaránt):

  • közoktatási intézmény
  • gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény
  • egészségügyi szolgáltatók (kivéve pszichiátriai intézetek)

A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével, tilos dohányozni a felsorolt helyeken, illetve ezek 5 méteres körzetében:

  • Gyalogos aluljárókban (közterületnek minősülő),                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 
  • zárt légterű közlekedő terekben,                                                         
  • játszótereken
  • közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló

létesítményeiben, területein (pl.: peron)

  • közösségi közlekedési eszközök megállóiban,

várakozóhelyeinél

  • helyi önkormányzatok egyéb közterületeket is nem dohányzóvá nyilváníthatnak rendeleteikben.

Dohányzási tilalom van érvényben:

  • közforgalmú intézmények nyilvánosság számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben,
  • munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
  • helyi, helyi érdekű és helyközi közösségi közlekedési eszközökön,
  • menetrend szerint közlekedő személyszállító vonatokon.

 

A törvényi módosítás értelmében a munkahelyeken és közforgalmú intézményekben csak nyílt téren, erre kijelölt helyen engedhető meg a dohányzás. Amennyiben nyílt légterű helyen engedélyezett a dohányzás, a dohányzók számára dohányzó területet kell kijelölni és fenntartani.  Ettől az alábbi esetekben lehet eltérni:

  • a helyet nemdohányzó intézménnyé nyilvánítja a munkáltató, üzemeltető,
  • tűzvédelmi, munkavédelmi előírások nem engedik a dohányzást.

 

A dohányzóhely kialakításánál be kell tartani az alábbi követelményeket:

  • nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül kialakítani, kivéve szórakoztató és vendéglátó helyek (kijelölhető 5 méteren belül is, ha annál távolabb nem állnak fenn a dohányzóhely kijelölésének feltételei).
  • Közforgalmú intézményeknél nyílt helyen csak úgy jelölhető ki dohányzóhely, hogy az elkülönül, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától.

Abban az esetben, ha kijelölhető a dohányzóhely zárt légtérben, nemdohányzó helyiségben az nem lehet.

Továbbra is fenntartható a szállodákban a dohányzóként megjelölt és kiadott szoba, azonban szivarszobát üzemeltetni (zárt légterű dohányzóhely) csak úgy lehet, amennyiben az korábban már létezett és az üzemeltető kérte annak engedélyezését 2011.július 9-ig.

 

Dohányzó helyek jelölése:

  • A dohányzásra kijelölt és a dohányzási tilalom alá eső területeket, helyiségeket megfelelő felirattal vagy piktogrammal el kell látni.

 

A dohányzó helyek törvényben meghatározott kialakításáért, illetve jelöléséért, a belső szabályzatban rögzített személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, üzembentartója kell, hogy gondoskodjon.

 

A dohányzó helyek kialakításának megfelelőségét, valamint a dohányzási tilalom, vagy korlátozás betartását a Népegészségügyi Szakigazgatósági Szervek ellenőrzik.

Amennyiben a dohányzással összefüggő tilalmakat, korlátozásokat megszegik, egészségvédelmi bírságot vetnek ki, amely összege 20  000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjed (helyszíni bírság: 30 000 Ft).