Az ADR a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályzás.  Az 1900-as években egy nagy katasztrófa rádöbbentette a szakembereket, hogy a veszélyes anyagok szállítását le kell szabályozni. A céljuk, hogy a lehető legkisebb legyen a sérülési kockázata az emberi, anyagi és környezeti világban.

 

„A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás”1957-ben jött létre Genfbe, majd 1968-tól lépett hatályba.

Magyarország 1957-ben csatlakozott, ekkor még csak törvényerejű rendeletként (1979.évi 19. törvényerejű rendelet) jelent meg hazánkban. Majd később az ADR megállapodást a 2007 évi CXX. törvény alapján tudjuk a jogrendszerünk részének

A veszélyes áru szállítás ellenőrzésére, a szabálytalan szállítás szankcionálására vonatkozó előírások:

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20.§., az ellenőrzésre feljogosított hatóságok, a 44.§. a hatósági ellenőrzésnek mire kell kiterjednie.   Az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról.

Az ADR előírások 2 évente módosításra kerülnek, hogy a folyamatosan bővülő vegyi és egyéb más anyagok megjelenésével összhangban legyen. ADR jogalkotói igyekeznek a megfelelő jogi hátteret megadni a biztonságos szállításhoz.

Az ADR „A” és „B” Melléklete kilenc részre van osztva. Az „A” Melléklet 1 – 7. részből, a „B” Melléklet 8. és 9.részből áll. Minden rész fejezetekből áll, minden fejezet szakaszokat, bekezdéseket és pontokat tartalmaz.

1. rész            Általános előírások
2. rész            Osztályozás
3. rész             Veszélyes áru felsorolása, különleges előírások és a korlátozott ás az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó menteségek
4. rész            A csomagolásra és a tartányokra vonatkozó előírások
5. rész            Feladási eljárások
6. rész             A csomagolóeszközök, nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), a nagycsomagolások, a tartányok és az ömlesztettáru-konténerek gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
7. rész           A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó előírások
8. rész            A szállítóeszközökre és a szállításra vonatkozó előírások
9. rész            A járművek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelménynek

 

Az ADR a veszélyes anyagot besorolja 1-1 UN szám alá és ennek megfelelően megállapítja a biztonságos szállítás feltételeit. Ide tartozik anyagok osztályozása (1-9 osztály), felelősségek meghatározása, a különböző csomagolóeszközök csoportosítása és biztonsági tulajdonságaik ismeretében az anyagokhoz sorolása, ADR jelölések és egyéb kiegészítő meghatározása (mind a csomagolóeszközökön, mind a szállítóeszközökön), szállítási feltételek megadása, szükséges okmányok és védőeszközök meghatározása, és végül de nem utolsó sorban az életünk könnyítésére szolgáló ADR mentességeket is megfogalmazza.

 

ADR jogszabályon nagyon sokoldalúak és szétágazóak, hiszen nagyon sokféle anyagot foglal magába. Ezért szakemberek képzését írja elő, akik tudják a cégeket megfelelően, és szakszerűen segíteni és támogatni egy-egy adott probléma megoldásában.

 

 

GYIK.:

Kinek kell ADR szaktanácsadót alkalmazni?

Minden olyan cégnek, amely veszélyes anyaggal dolgozik.

 

Mi számít veszélyes anyagnak?

Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, a szaktanácsadó ehhez is tud segítséget adni.

 

Ha mentességgel szállítok, akkor is kell tanácsadó?

Igen, ő tudja a jogszabályi változásokat és a mentességgel kapcsolatos szabályokat, és hogy melyik anyagot milyen határoktól lehet egyáltalán mentességgel szállítani.

 

Tanácsadónak is van felelőssége?

Igen, anyagi felelősséggel tartozik a saját munkájáért

 

Van bejelentési kötelezettsége a cégnek?

Igen, NKH- hoz be kell jelenteni hogy melyik cégnek ki a tanácsadója?

 

Gépkocsivezetők oktatását ki végezheti?

Az 1.3-as oktatást elvégzi a tanácsadó (min. 2 évente), és erről bizonyítványt állít ki, viszont ettől még részt kell vennie a NKH által tartott vizsgán is. (5 évente)